Az idei terepmaci sivatagi futamra óriási lelkesedéssel készültünk. Az egész medvefalka lázban égett! Ez a második nevezésünk és mondhatom, apait –anyait beleadtunk az előkészületekbe. Igaz, a tavalyira nem szívesen emlékezünk, mert utunk egy bőrgyár udvarán vezetett keresztül, és több résztvevő otthagyta az irháját, de hát mindig becsúszhatnak kisebb-nagyobb rendezési nehézségek.
Sajnos ezúttal sem kezdődött el a verseny zökkenőmentesen. Hajnalban mindjárt a startnál akadt kis fennakadás. Az enyhén túlsúlyos Medvehájfej, egypupú tevével rajtolt kissé meggondolatlanul, és némi időbe telt, mire legurulás nélkül sikerült megülnie.
Eleinte káprázatos sebességgel együtt haladtak a medverdák. Így jutottunk a mező széléig, amikor látom ám az útjelzőt: GÓBI SIVATAG
-Mi jut eszedbe, MeMe?! Taposs bele!-mordult rám az anyósülésen az anyósom, úgyis, mint navigátor.
-Mama, tudjuk, hogy maga földrajzilag alulképzett, de a Góbi sivatag felé akkor se megy a Dakar!
Lefékeztem. Sajnálatos következményként a mögöttem repesztő Mézszopó a szippantós kocsijával kissé megszívta a lökhárítómat.
Kiszálltunk egy hevenyészett falkagyűlésre, mivel közben többen is egymásba rohantak. Mackokos bocsikocsija sajnos totálkáros lett, de komoly sérüléseket szenvedett Maci Saci pacifogata, illetve a pacik megúszták, de az enyhén túlkoros és súlyos MaciSaci asszonyság mobilfrászt kapott.
-Meme, irány a Góbi sivatag!-dörmögte Mackokos a totálkáros, ám aktív futam szakértő.- El kellett terelni az útvonalat kissé, nem lehet a Szaharába menni. Terrorista toportyánok portyáznak arrafelé…
- Jól van,-adtam be a derekam-végül is sivatag, sivatag… Góbi vagy Szahara, mindegy lényegében. Legfeljebb kerülünk egyet Peking felé.
Már éppen indultunk volna, amikor meghallottuk: Puskaropogás, ugatás, csaholás… Vadászok és vadászkutyák!!!
-Na tessék! – hadonászott a térképpel anyósom, néhányszor mintegy véletlenül fültövön is csapott -Nem megmondtam, hogy taposs a gázra, Meme?? Addig-addig vacakoltál, amíg beindult az idei vadász szezon! Most aztán szégyenszemre nyúlcipőre fanyalodhatunk!
-Nem volt elég a fenyegető sivatagi terror,-brummogott le keserűen Medvehájfej a tevepúpcsúcsról-,most itt a hazai horror is… Hát barátocskáim, gyorsan fedezékbe, ennek a Dakarnak annyi!
-Azt már nem!-hallatszott valahonnan nagyon magasról egy ismerős hang. –A Dakart folytatjuk és meg is nyerjük!
Elhűlve bámultunk felfelé, fedezékeink biztos védelmében.
Ez Bocsadék, a legkisebb kis bocsom, a nagypapa léghajóján!
Sikerült olyan magasra szállnia, ahonnan nézve eltörpülnek a problémák. Különben is lőtávolságon kívül volt!
A számára szükségtelen kerülő utakat mellőzve, vidáman fütyörészve el is szállt a széllel célegyenest Dakar irányába…
